Lelkigyakorlatozóink írták

A szemlélődő lelkigyakorlat, melyen 2011. március 11-től 19-ig vettem részt a Manréza Lelkigyakorlatos Házban Dobogókőn, életem legnagyobb élménye volt, amit szavakkal leírni csak töredékesen lehet. Megtapasztaltam Isten gyógyító erejét, és a megváltás valóságát, mely egyszerre volt felemelő és fájdalmas. A szenvedés pillanataiban éreztem Szűz Mária anyai gyöngédségét, ami annyira valóságos és boldogító volt, hogy azt [...]

Régóta érdekelt a szemlélődésben való imádkozás, ezért elhatároztam, hogy részt veszek egy 8 napos szemlélődő lelkigyakorlaton. Elég erős belső késztetésem is volt, hogy Isten jelenlétében több időt tölthessek. Valami belső húzóerőt éreztem.

“Út csak felfelé vezet…” Egy aranytérő májusi eső utáni napsütéses délután érkeztünk Dobogókőre, hogy egy meditációs, szemlélődő lelkigyakorlaton vegyek részt. – Szép időt hoztak, ez jó jel – köszöntött barátsággal Zoltán. Remélem, válaszoltam várakozással telten. – Jó lesz itt neked – simogatta végig szemeivel a szobám, feleségem.

Engedtem az ösztönzésnek, hogy beszámoljak a májusi személyesen kísért lelkigyakorlatomról. Még a januári tervezésnél 3 fő szempontot határoztam meg. (Melyek közül csak egy teljesült). Első szempontom volt, hogy az legyen a kísérőm, aki tavaly volt. A helyszínen tudtam meg, hogy – a kevés jelentkező miatt – ő nincs ott, és egy számomra ismeretlen jezsuita atya [...]

Régóta készültem arra, hogy több napot eltöltsek a Manréza csendjében. Volt egy bizonyosság bennem, hogy kérdéseimre itt válasz vár, és hogy itt Valami már elő van készítve számomra, csak ide kell jönnöm érte, hogy megkapjam. Valóban megkaptam, de egyszersmind Ő is megkapott engem, jobban, mint eddig bármikor… Rohanós hétköznapok után az erdő csendje jólesően helyezett [...]

Ha valaki megkérdené tőlem, hogy miért érdemes Dobogókőre 8 napra “elvonulni a világtól”, akkor én azt válaszolnám, hogy azért, mert így alkalom nyílik arra, hogy a természet és az ima csendjében kitegyem magam Isten átalakító erejének. Mert úgy érzem, Ő hatott rám a csendben.

Ma reggel ismét kimentem a Rezső-kilátóra, mint minden reggel megnézni a napfelkeltét. 300 méteres ösvény vezetett az erdő homályában a szállástól a kilátóhoz. A vaddisznók röfögését, csörtetését halottam valahol az erdő mélyén, vad szél fújt, kissé fáztam. A madarak már énekeltek, daloltak, csiripeltek, hálát zengtek az Úr Istennek. Ma reggel nem hoztam magammal egy husángot, [...]

A múlt hétvégén gyerekzsivaj verte fel a dobogókői jezsuita lelkigyakorlatos ház egyébként csendes környékét. Vízi Elemér SJ, a ház igazgatója, Simó Ferenc SJ atya és két világi lelki vezető, Rochlitz Tibor és felesége, Zsuzsa valami újat kezdtek el… Lelki életre mindenki vágyik. Még az is, aki úgy gondolja, hogy nem.

Lelkigyakorlaton voltam Dobogókőn. Három éve voltam utoljára, itt a Manrézában. Bár minden évben elhatároztam, de az élet sűrűsége eltérített. A lelkiismeret azonban rendkívüli igénnyel lépett fel idén… és eldöntöttem. Elmegyek.